Először talán magát az egészség fogalmát kell tisztáznunk, ami a teljes fizikális, mentális és szociálisjólét állapota, nem pedig pusztán a betegségek és bántalmak hiánya (WHO, 1948). A városiasodás kényelmes vívmányai kiszorítják a fizikai aktivitást mindennapi életünkből. A
szórakozás a TV előtt eltöltött passzív órákat jelenti, már a vásárlás jelentős hányadát is interneten tudjuk elvégezni. Egy lengyel vizsgálat kimutatta, hogy a vidéken élő és nevelkedett fiatalok izomzata és tartása jobb eredményeket adott, mint városi társaik (Drazal-Grabiec et al, 2010). Becslések szerint néhány évvel ezelőtt a fizikai inaktivitás évente kb. 600 000 halálesetet eredményezett az Európai Unióban, a világon újabb kimutatások szerint évente 5 millió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében. Klasszikus epidemiológiai tanulmányok szerint a fizikai aktivitás fordított arányban áll az általános halálozással. A fizikai inaktivitás Magyarországon is súlyos gond. A különböző kimutatások szerint a lakosság kb. 20 %-a sportol rendszeresen, egy néhány évvel ezelőtt közölt felmérés szerint a lakosság 53 %-a egyáltalán nem, 24 %-a pedig havonta 1-3 alkalommal végez fizikai aktivitást, tehát 77 % definiáltan nem mozog eleget (Egészségtudomány,
2015). A mozgásszegény életmódnak szinte minden szervrendszerre hátrányos hatása van, de ebben a részben a mozgás szervrendszerre kifejtett egészségtelen befolyását emelném ki. A passzív életmód csökkenti a munkavégző képességet, mert tovább csökkenti a testmozgást, aktivitást. Rendkívül sok kellemetlen, olykor szinte elviselhetetlen panaszt, fájdalmat okoznak az izomzat gyengeségéből
fakadó problémák. A mozgásszegény életmód következtében a dinamikus és statikus terhelés megbomlik, és az utóbbi kerül előtérbe. Ennek következtében a tónusos izmok túlfeszülése és a fázisos izmok túlnyúlása jön létre. Ezeken a kereteken belül születik meg a „homo sedens”.
Az anyagcserezavarok látványos megnyilvánulása az elhízás, ami tovább csökkenti a mozgáskészséget és a testsúly aránytalan megnövekedése következtében a láb izomzatának gyengesége jöhet létre, ezen kívül túlterhelésnek vetheti alá az alsó végtagot. A láb boltozatos szerkezetének sérülése a testtartást patológiás irányba tolhatja el (Jankowicz-Szymanska et al, 2015).
Mit tehetünk?

• Az ergonómia megteremtése a munkahelyen és otthon is.
• A megfelelő lábbeli megválasztása.
• Tenni az elhízás ellen
• Fekvőhelyünkön a megfelelő matrac kiválasztása (félkemény)
• Úgy nevezett „törzsizom fűző” kialakításra törekvés: has, medence és mély hátizom erősítése (pl.:gerinctorna, pilates, jóga, úszás stb)
• Masszázs

Rengeteg ember él együtt a stenosisaval (gerinccsatorna szűkület) vagy discus herniajaval (porckorongsérv). Ez nem azt jelenti, hogy ők innentől kezdve egy hermetikusan lezárt világban tengetik mindennapjaikat, semmit se csinálva. Ők is ugyan úgy élik a mindennapi mókuskerék adta hétköznapokat, mint bármelyik más embertársunk. A különbség csak annyi, hogy ők tesznek azért, hogy a degeneratív folyamat (ha már kialakult) stagnáljon és semmiféleképpen ne progrediáljon. Ezért tennünk kell, mert nincs az a varázsszer vagy
varázspálca legyintés, amely meggyógyítaná az illetőt. Sajnos még nem itt tart a tudomány.
Azért, hogy elkerüljük, az operációt először a munkahelyünket kell elrendezni magunk körül. Itt az ergonómiára hívnám fel a figyelmet. A következő lépés a hajolás elkerülése, vagy ha emelnem kell, mondjuk, egy nehéz tárgyat vagy csak a zsebkendőmet ejtettem le nem hajolok le érte, HANEM, fél térdre ereszkedek vagy guggolásból emelkedek fel egyenes háttal. Ha tudom, hogy hosszabb ideig fogok a számítógép előtt ülni, akkor a derekamhoz hengerpárnát teszek és ugyanezt a módszert használom hosszabb vezetésnél is.
A következő lépés a folyadékbevitel. A porckorong folyamatosan veszíti el a vízháztartását, így a hidratására külön gondot kell fordítani. A helyes táplálkozás, a megfelelő adagok és összetételek kiválasztása is itt kezdődik. Aztán jön az elhatározás a heti rendszerességű mozgásra. A már példaként szolgáló gerinctorna, jóga vagy pilates tökéletes a mély izmok serkentésére és izomerő növelésére. Emellett meg kell említenünk még a csoport dinamikát, mint húzóerőt. A mozgás hatására endorfin hormon szabadul fel (boldogság hormon), ami legyűri a stresszhormont. Természetesen van ezer féle más konzervatív terápia is, pl.: a súlyfürdő, különböző fizikoterápiás kezelések, denevérpad stb. Itt emelném ki a tavalyi év legújabb szenzációját, amely egyedülálló módon képes hatni a problémára: ez pedig a BTL GERINCDEKOMPRESSZIÓ. Itt említeném meg, hogy az elhatározást követően a probléma nem fog varázsütésre megszűnni, hosszú hetek és hónapok eredményeként fog szűnni, eltűnni a fájdalmas testi tünet. Ebből kifolyólag sohasem elég egy kezelés. Mindig arra kell törekednünk, hogy az életünkben ugyan olyan rendszerességet alakítsunk ki a terápiákból, mintha fodrászhoz mennénk.